Vannak, akik úgy gondolják, hogy ha békés módon nem rendezhető egy domain névvel kapcsolatos vita, akkor az alternatív vitarendezés minden esetben előnyösebb megoldás, mint a rendes bíróság előtti pereskedés. Mások ezzel ellentétes véleményt hangoztatnak: szerintük a pereskedés végső soron mindig alkalmasabb a cél elérésére, a domain név megszerzésére. Véleményem szerint mindkét felfogás merev alkalmazása helytelen, mer csak az adott eset körülményeinek alapos mérlegelésével lehet eldönteni, hogy melyik igényérvényesítési út az optimális.

A regisztrációt követő vitarendezésről általában

A legtöbb felső szintű domain alatt van lehetőség alternatív vitarendezés (alternative dispute resolution, ADR) igénybevételére. A vitarendezés jogi alapját általában egy olyan szerződéses konstrukció teremti meg, amelyben az igénylő, azaz a Kérelmezett a domain név igénylésekor aláveti magát az eljárásnak, az igényérvényesítő, azaz a kérelmező pedig később, a vitarendező fórumhoz való fordulással lép be az eljárásba. Ez a kettős alávetés biztosítja, hogy amennyiben a domain név használója passzív is marad, ez nem akadálya az eljárás lefolytatásának és a döntés végrehajtásának. Ez utóbbit, azaz a domain név törlését vagy átruházását csak az akadályozhatja meg, ha valamelyik (gyakorlatilag a vesztes) fél adott időn belül igazolja, hogy a domain név használati jogával kapcsolatban keresetlevelet nyújtott be egy joghatósággal, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál. Ez azonban nem fellebbezés, hanem csak a vitarendezés során hozott döntés végrehajtásának felfüggesztése.

Az alternatív vitarendezés további jellemzői:

• Nem zárja el a feleket a rendes bíróságokhoz való fordulás lehetőségétől, ami azt is jelenti, hogy a vitarendezés során hozott döntés nem köti sem a feleket, sem a rendes bíróságokat.
• A viták gyors rendezésének biztosítása érdekében az eljárás tárgya kizárólag a domain név, annak átruházása vagy törlése lehet, azaz az eljárásban nem lehet pl. védjegybitorlást elbírálni, a felek egyéb magatartását értékelni, valamint kizárt a pénzbeli kártérítés lehetősége.
• Az eljárás adatait és a döntést általában nyilvánosságra hozzák.
• A döntéseket az érintett nyilvántartó vagy regisztrátor közvetlenül végrehajtja.
• Nem kizárt, hogy a vitarendezési szabályokat több vitarendező fórum alkalmazza vagy egy fórum több vitarendezési szabályt is alkalmazzon, azaz elválik egymástól a vitarendezés mint szabályrendszer és azok végrehajtása.
• A vitarendező fórum nevében egyszemélyes vagy többtagú (jellemzően három) panel jár el. A panel tagjai a témában jártas szakemberek.
• Az eljárás írásban folyik, nincs személyes meghallgatás, a döntést az előterjesztett okiratok és hivatkozások alapján hozzák meg.
• Az eljárás viszonylag gyorsan, kb. 2-5 hónap alatt lezajlik.
• Az eljárás díját a kérelmező állja, akkor is, ha a döntés számára kedvező (a díjak viselésére nem kötelezhető automatikusan a „vesztes” fél, de utólag peres úton lehet érvényesíteni az ilyen követeléseket).

Alternatív vitarendezés a magyar névtérben

A <.hu> alatt 2005. március 1. óta van lehetőség alternatív vitarendezés igénybevételére.

Ahhoz, hogy egy <.hu> végű domain nevet használójától alternatív vitarendezés útján elvegyenek (vagy azt töröljék), az igényérvényesítőnek (a kérelmezőnek) az alábbi feltételek fennálltát kell igazolnia, illetve bizonyítania: (1) van-e olyan hatályos magyar vagy európai uniós jogszabály, amely a kérelmező javára jogot biztosít egy olyan név használatára, amely azonos a domain névvel vagy megtévesztően hasonlít arra? Ha van ilyen jog, akkor a kérelmezőnek az alábbi két feltétel egyikét kell tudni igazolnia: (2.1) a domain név használója (a kérelmezett) a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne; vagy (2.2) a kérelmezett a nevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.

Ebből látható, hogy az alternatív vitarendezésben a kérelmezett tudatállapotától, azaz jó- vagy rosszhiszeműségétől függ az eljárás kimenetele. Önmagában nem elég arra hivatkozni, hogy a kérelmezett a domain név igénylésével jogszabályt sértett (pl. védjegybitorlást követett el, mást megfosztott attól, hogy saját nevét használja), a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a kérelmezett jog vagy jogos érdek nélkül igényelte a domain nevet, vagy hogy a nevet rosszhiszeműen igényelte vagy azt rosszhiszeműen használja fel. A felek helyzetének megkönnyítése érdekében a Domainregisztrációs Szabályzat mind a jog vagy jogos érdek , mind a rosszhiszemű igénylés vagy használat vonatkozásában felsorolja azokat a magatartásokat, amelyek megvalósulása esetén ezek fennállta, illetve megvalósulása bizonyítottnak tekintendő.

A jogos érdek fennállta

Az adott domain név használatához fűződő jogos érdek abban az esetben bizonyítható, ha

1. a Kérelmezett a kérelemről szóló értesítést megelőzően a domain nevet vagy a domain névnek megfelelő nevet áruk vagy szolgáltatások felkínálásával kapcsolatban használta, vagy
2. erre bizonyíthatóan előkészületeket tett; vagy
3. a Kérelmezett olyan személy, akinek, illetve amelynek a domain név a közismert elnevezése; vagy
4. a Kérelmezett törvényesen és nem a továbbértékesítés céljával, illetve tisztességesen használja a domain nevet, és nem törekszik a felhasználók megtévesztésére, illetve arra, hogy sértse egy olyan név jó hírét, amelynek használatára más személy jogosult.

Rosszhiszeműség

A domain név igénylésével vagy használatával kapcsolatos rosszhiszeműség abban az esetben bizonyítható, ha

1. a körülmények arra utalnak, hogy a domain nevet elsősorban azzal a céllal igényelték, hogy az adott név használatára jogosult személynek ellenérték fejében átruházzák, vagy használatát egyéb módon ellenérték fejében biztosítsák; vagy
2. a domain nevet annak megakadályozása céljából igényelték, hogy a név használatára jogosult az érintett nevet egy annak megfelelő domain névben felhasználja, feltéve, hogy a Kérelmezett ilyen jellegű magatartása bizonyítható, vagy a domain nevet a delegálás időpontjától számított legalább két éven keresztül nem használták megfelelő módon; vagy
3. a domain nevet elsősorban azzal a céllal jegyeztették be, hogy egy versenytárs szakmai tevékenységét megzavarják; vagy
4. a domain nevet szándékosan arra használták fel, hogy az Internet-felhasználókat haszonszerzés céljából a Kérelmezett honlapjára vagy egyéb on-line címére irányítsák azzal, hogy az igényelt domain név összetéveszthető egy olyan névvel, amelynek használatára más jogosult, és az összetévesztést a domain használó internetes honlapján vagy on-line címén hirdetett vagy található termék vagy szolgáltatás, illetve bármely más, a honlappal vagy on-line címmel kapcsolatos információ alapozza meg; vagy
5. a bejegyzett domain név egy olyan személynév, amely tekintetében a domain név használója és a bejegyzett domain név között nem áll fenn bizonyítható kapcsolat.

A magyar vitarendező fórum

Jelenleg a magyar névtér alatt egyetlen alternatív vitarendezést nyújtó szolgáltató áll rendelkezésre, az Infomediátor Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda (Infomediátor). Az Infomediátor honlapja szerint az alternatív vitarendezés díja egy vagy két domain név esetén egyszemélyi döntnöki eljárásban 80.000,- Ft, háromtagú tanácsban történő eljárásban 120.000,- Ft. Az eljárási díj három vagy annál több domain név esetén egyszemélyi döntnöki eljárásban: 100.000,- Ft, háromtagú tanácsban történő eljárásban 150.000,- Ft. Ezeket a díjakat ÁFA terheli. Az eljárás díját átutalással kell megfizetni az Infomediátor számlájára, amely arról számlát állít ki. A vitarendezési eljárás csak a díjnak az Infomediátorhoz történő megérkezését követően indul meg. Az eljárás kb. 1-3 hónap alatt fejeződik be.

A rendes bírósági út

Domain nevekkel kapcsolatban akkor lehet rendes bírósághoz fordulni, ha azok igénylése vagy használata valamilyen jogellenes magatartásnak minősíthető. Leggyakrabban védjegybitorlás és versenyjogi jogsértésre hivatkozással, valamint névviselési és szerzői jog megsértése miatt indulnak perek.

Az egyik leglényegesebb különbség, hogy egy védjegybitorlási perben a bíróság a kérelmezett tudatállapotától függetlenül jár el, a védjegybitorlás szankciói függetlenek attól, hogy a kérelmezett (alperes) jó vagy rosszhiszeműen járt-e el. Azonban a védjegybitorlási per alapfeltétele, hogy a domain név igénylésére vagy használatára gazdasági tevékenység körében kerüljön sor. Ha ez nem bizonyítható, a védjegybitorlási keresetet a bíróság el fogja utasítani.

Egy védjegybitorlási per – a konkrét ügy körülményeitől függően – kb. 1,5-3 év alatt jut el az elsőfokú ítéletig, a jogerős ítélet pedig újabb fél-egy évet igényel. A bíróság jogerős ítélete ítélt dolog hatályával bír, azaz a felek közötti vitát végleg eldöntötte, azt vitatni vagy újrakezdeni nem lehet. Adott esetben van lehetőség arra, hogy a bíróság ideiglenes intézkedést hozzon, ami domain nevek esetében azzal jár, hogy az adott név alatti szolgáltatásokat (honlapok, email stb.) felfüggesztik. A pereskedés költsége számos tényezőtől függ: a felperes igényel-e kártérítést, milyen bizonyítási eszközöket vesznek igénybe, mennyi ideig húzódik az eljárás. Bár a bíróság ítéletében a vesztes felet kötelezi a nyertes fél költségeinek viselésére, a bírói gyakorlat általában a tényleges költségeknél jóval alacsonyabb perköltséget ítél meg a nyertes félnek.

Összefoglalás

Látható, hogy mind az alternatív vitarendezésnek, mind a rendes bírósági előtti pereknek megvannak az előnyei és hátrányai, ezért megalapozatlan lenne azt állítani, hogy egyik minden esetben jobb mint a másik, vagy hogy a rendes bíróság előtti pereskedés előtt mindig érdemesebb igénybevenni az alternatív vitarendezést.

Halász Bálint