29 Nov

Tények és tévhitek a kéthetes várólistáról

A <.hu> tartomány alatt igazi hungarikum a kéthetes várólista, amelyen az ún. nem prioritásos igények várakoznak, mielőtt kiosztásra kerülnének. Az alábbiakban összefoglalom a legfontosabb tudnivalókat a várólistáról és megpróbálok eloszlatni néhány igencsak elterjedt tévhitet.

 

Prioritás vagy nem prioritás?

A <.hu> tartományra vonatkozó szabályokat tartalmazó Domainregisztrációs Szabályzat alapján különbséget kell tenni az igénylések között aszerint, hogy az adott domain névre az igénylő tud-e valamilyen előjogot igazolni vagy sem. Eszerint beszélhetünk prioritásos és nem-prioritásos igényekről.

Prioritásos igények közé tartoznak azon tartománynevekre vonatkozó igények, amelyek egyeznek az igénylő részére lajstromozott, Magyarország területén érvényes védjeggyel vagy az igénylő cégnevével vagy másfajta nevével; a prioritásos igényeket a nyilvántartó azonnal teljesíti, azaz az ilyen igények néhány napon belül átfutnak a rendszeren és regisztrálásra kerülnek. Ezzel szemben a nem-prioritásos igények (amikor az igénylő nem tud előjogot igazolni az adott tartománynévre) nem kerülnek azonnal feldolgozásra, hanem a nyilvántartó ezeket a honlapján 14 napra nyilvánosságra hozza. A nyilvántartó a nevet csak akkor regisztrálja az igénylő részére, ha a két hét alatt nem érkezik tiltakozás az adott név regisztrációja ellen. Jellemzően szellemi alkotások jogosultjai (pl. védjegyjogosultak) élnek a tiltakozás lehetőségével. Ebben az esetben a nyilvántartó mellett működő és független szakértőkből álló Tanácsadó Testület határoz abban a kérdésben, hogy az igény teljesíthető-e.

 

Prioritásos igények

Ahhoz, hogy az adott igénylés azonnal teljesüljön, a választott domain névnek és a prioritás alapját képező dokumentumban szereplő elnevezésnek (az összes ékezet nélkül vagy az összes ékezettel) karakter szerint egyeznie kell, de elhagyható a kötőjel és minden olyan karakter, amely nem szerepelhet domain névben. Több szóból álló nevek egybeírva, vagy kötőjelesen igényelhetők.

Szervezetek teljes vagy rövidített nevéből elhagyhatók az alábbiak:

  1. a szervezeti formára (pl. kft, zrt, nyrt, bt, egyesület) vonatkozó szavak, jelölések,
  2. a Hungary, a Magyarország, illetve külföldi cégek magyarországi szervezete esetében az anyacég nyelvén Magyarországot jelölő név,
  3. a szervezet nevében szereplő olyan karakter, amely nem szerepelhet domain névben, átírható a jelentésének megfelelő latin betűs magyar vagy idegen nyelvű megfelelőjének, elhagyható vagy kötőjellel helyettesíthető.
 

Nem prioritásos igények

A Domainregisztrációs Szabályzat minden domain név igénylő számára kötelezettségként írja elő, hogy a domain név megválasztásakor a lehető legnagyobb gondossággal járjanak el abban a tekintetben, hogy a választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait (pl. védjegyét, névkizárólagossághoz fűződő jogát vagy szerzői jogát stb.) ne sértse. A Domainregisztrációs Szabályzat kifejezetten előírja, hogy a domain-igénylőtől elvárható, hogy a domain név megválasztása előtt ellenőrizze a cégjegyzéket, illetve a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy adatbázisát.

Mindkét fenti adatbázis szabadon és ingyenesen hozzáférhető az alábbi címeken:

 

A fellépés hiánya nem joglemondás

Ugyanakkor önmagában az a tény, hogy egy adott domain név azonos vagy hasonlít egy már bejegyzett cég nevéhez vagy egy lajstromozott védjegyhez, nem jelenti azt, hogy az adott domain név igénylése, illetve bejegyzést követő használata jogszabályba vagy a Domainregisztrációs Szabályzatba ütközne. Amennyiben például egy magánszemély nem gazdasági célra kíván bejegyeztetni egy domain nevet, akkor az ellen egy védjegyjogosult nem vagy csak nehezen tud fellépni, hiszen a védjegy csak a gazdaság tevékenységek körében biztosít kizárólagos jogot az adott megjelölés használatára. Amennyiben azonban a magánszemély már túllépi a magáncélú használat kereteit, így például reklámok megjelenítéséből bevételre tesz szert, vagy a domain nevet felajánlja megvételre, magatartása már gazdasági tevékenységnek minősülhet, és így vele szemben a védjegy jogosultja nagy valószínűséggel tud igényt érvényesíteni.

Ilyen esetekben gyakran fordul elő az, hogy a domain név használója az alternatív vitarendezési vagy rendes bírósági eljárásokban azzal védekezik, hogy a védjegy jogosultjának lett volna lehetősége fellépni a domain név regisztrációja ellen, amíg az a kéthetes várólistán meg volt hirdetve. Sok domain név használó ebből azt a következtetést vonja le, hogy a két hét alatti fellépés hiányát egyfajta joglemondásként kell értékelni a védjegy jogosultja részéről.

Ez a következtetés azonban hibás, mert a Domainregisztrációs Szabályzat kifejezetten kimondja, hogy semmiképpen sem értelmezhető joglemondásként és a domain név bejegyzéséhez vagy használatához való hozzájárulásként az, ha valaki, például egy védjegy jogosultja nem lépett fel a domain név igénylése ellen, amíg az a kéthetes várólistán volt.

 

A prioritás nem alapoz meg további előjogokat

A prioritás vagy annak hiánya kizárólag az adott domain név bejegyzését megelőzően bír jelentőséggel. A bejegyzést követően semmiféle különbség sincs két olyan domain név között, amelyek egyike prioritással, míg másik anélkül került bejegyzésre. A .hu alatti domain nevek használatára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, így minden domain név képezheti alternatív vitarendezési eljárás vagy rendes bírósági eljárás tárgyát.

Halász Bálint