A .eu domén vitákban eljáró Cseh Választottbíróság (CAC) összefoglalója átfogó ismertetőt ad a vitarendező fórum gyakorlatáról. A CAC honlapján megjelent dokumentum különösen az ilyen eljárásokban résztvevő feleknek és képviselőiknek nyújt hasznos útmutatást. A példaként felhozott több száz döntés között néhány magyar vonatkozású ügy is található.

A Münsteri Egyetem együttműködésével készült összefoglaló öt fejezetben összesen 64 kérdés vonatkozásában ismerteti az egyedi ügyekben eljáró döntnökök gyakorlatát. A szerzőket dicséri, hogy egy-egy kérdésben nemcsak a többségi, de a kisebbségi véleményt is bemutatják. Az átfogó válaszok mellett konkrét ügyekre való hivatkozás is található a dokumentumban, amely megkönnyíti a további kutatást.

Az összefoglaló például választ ad arra a kérdésre, hogy a döntnökök többsége szerint melyik félen nyugszik a bizonyítási teher a jog vagy jogos érdek, illetve a rosszhiszeműség tekintetében. A többségi vélemény szerint a jog vagy jogos érdek hiányát a kérelmezőnek csak nagy vonalakban kell bizonyítania, majd ezt követően a kérelmezetten van a teher az ellenkezőjének bizonyítása tekintetében. Vannak azonban olyan döntések is, amelyekben az eljáró döntnök úgy foglalt állást, hogy a bizonyítási teher nem fordul meg. A rosszhiszeműséggel kapcsolatos gyakorlat hasonló, igaz, az összefoglaló hivatkozik olyan döntésekre, amelyek szerint a rosszhiszeműség hiánya vonatkozásában a kérelmezettnek kell kimentenie magát az ellene felhozott “vádak” alól.

A .eu alternatív vitarendezési ügyekben eljáró döntnökök többsége megengedő abban a vonatkozásban, hogy elfogadható-e az elkésetten benyújtott védekezés, főleg akkor, ha a kérelmező részére is engedtek határidő-hosszabbítást. Hasonló a gyakorlat abban a kérdésben, hogy önmagában a kérelmezett védekezésének hiánya nem eredményezi azt, hogy a kérelemnek a döntnök automatikusan eleget tesz. Az ügyek többségében ugyanis a döntnökök még akkor is vizsgálták a doménnév visszavonásának vagy átruházásnak feltételeit, amennyiben a kérelmezettől nem érkezett védekezés.

Gyakori kérdés, hogy lehet-e alternatív vitarendezési kérelmet alapozni olyan védjegyre, amelyet az adott doménnév igénylését követően lajstromoztak. Az összefoglaló szerint korábban a döntnökök többsége elutasító volt ebben a kérdésben, azonban a legfrissebb gyakorlat sokkal megengedőbbnek látszik ebben a kérdésben, főleg akkor, ha a doménnév igénylésének időpontjában a védjegybejelentés már benyújtásra került, és az alternatív vitarendezési eljárást a védjegy lajstromozását követően indítják meg.

Az összefoglaló szerint ingadozó a döntnöki gyakorlat abban, hogy egy doménnév használatának hiánya önmagában is igazolja-e a kérelmezett rosszhiszeműségét, vagy ezt csak egyéb körülmények fennállta esetén lehet megállapítani. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy egy doménnév pusztán elektronikus levelezésre történő használata az adott doménnév használatának tekinthető. Ehhez ugyanakkor konkrét emaileket kell bemutatni, pusztán az elküldött és fogadott levelek számának megjelölése nem elegendő.

Az elemzés két valószínűsíthetően magyar vonatkozású ügyre hivatkozik. Az egyik a merckgroupe.eu doménnév tekintetében hozott döntés, amelyben egy magyar nevű magánszemélytől vonták meg a doménnév használatát a nemzetközi gyógyszergyártó cég kérelme alapján. A másik ügyben az eljáró döntnök az ékezetes tárhely.eu doménnevet vonta meg egy magyar cégtől, a doménnévvel azonos nevű versenytársának kérelme alapján.

Az angol nyelvű összefoglaló ezen a linken, illetve az alábbi honlapon érhető el: http://eu.adr.eu/adr/decisions/index.php.