A Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesületének közgyűlése 2010. május 1-jei hatállyal módosította a .hu tartományt szabályozó Domainregisztrációs Szabályzatot. A módosulások egyfelől a domain nevek törlésével, illetve visszavonásával kapcsolatosak, másfelől pedig az alternatív vitarendezésben hozott döntés bírósági revíziójával kapcsolatos szabályokat pontosítják.

Domain nevek törlése, illetve visszavonása

A korábbi – 2009. január 1. és 2010. április 30. között hatályban volt – Domainregisztrációs Szabályzat (DRSZ) kiegészítésre került egy új 6.6 ponttal, amely egyértelműsíti, hogy domain nevek törlésére, illetve visszavonására csak a Nyilvántartó, azaz a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesülete (ISZT) jogosult. E szabály alól az egyetlen kivétel, ha a törlésre azért kerül sor, mert a domain név fenntartására vonatkozó szerződés megszűnt a regisztrátor és a domain név használója között és 45 napon belül nem kerül sor új fenntartási szerződés megkötésére, akár a korábbi, akár más regisztrátornál. Ebben az esetben a domain név törlésére a regisztrátor kezdeményezésére, automatikusan kerül sor, míg az összes többi esetben (lásd lejjebb) valamilyen aktív cselekményre van szükség, tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben a törlés, illetve visszavonás oka alaposabb vizsgálatra szorul. Az új DRSZ egyértelművé teszi, hogy ezt a vizsgálatot, majd a domain név törlését, vagy visszavonását csak a nyilvántartó jogosult elvégezni.

A domain nevek törlésének, illetve visszavonásainak esetei egyebekben nem változtak a korábban hatályban volt DRSZ-hez képest. Ezek a következők:

A domain delegálás törlésére kerül sor, ha

1. a domain nevet használó a domain névről lemond;
2. bíróság végrehajtandó határozata, jogerős ítélete a delegálás törlését írja elő;
3. a domain név fenntartására vonatkozó szerződés megszűnt a regisztrátor és a domain név használója között és 45 napon belül nem kerül sor új fenntartási szerződés megkötésére (ez a fent idézett kivétel, amikor a törlésre a regisztrátor kezdeményezésére, automatikusan kerül sor);
4. a domain nevet felfüggesztették (mert nem felelt meg a DRSZ követelményeknek, mert műszaki zavarokat okozott vagy felhasználók biztonságát súlyosan veszélyeztette) és a felfüggesztés okának megszüntetésére a felfüggesztés kezdetétől számított 45 napon át sem került sor;
5. a domain név használója meghalt, vagy jogutód nélküli megszűnésére került sor;
6. nem természetes személy használó nyilvántartásba vételére vagy bejegyzésére irányuló kérelmét jogerősen elutasították;
7. a domain név delegálás visszavonásra került (lásd lent).

A delegálás visszavonásra kerül, ha

1. jogszabály vagy a bíróság jogerős ítélete a delegálás, a domain vagy domain név választás vagy használat jogellenességét állapítja meg;
2. az Alternatív Vitarendező Fórum döntése ezt előírja, és a döntés kézbesítése napjától számított 30 napon belül a domain használó nem igazolja a Nyilvántartó részére a bírói út igénybe vételét;
3. a domain használó által az igényléskor vagy átruházáskor megadott adatok vagy bemutatott dokumentumok nem voltak valósak és a valós adatok vagy dokumentumok alapján az igényt el kellett volna utasítani, illetve a nyilvántartásban rögzítésre kerülő adatok változását a domain használó nem jelentette be, és ezzel megszegte a Regisztrációs Szabályzatban foglalt kötelezettségét;
4. ha delegálás-igénylési és/vagy fenntartási szerződés hiányára derül fény, illetve a domain használó nem tudja bizonyítani, hogy eredetileg ilyen szerződést kötött.

Az alternatív vitarendezésben hozott döntés bíróság előtti revíziója

A .hu tartomány alatt 2005. március 1-jétől volt lehetőség valódi alternatív vitarendezés (ADR) igénybevételére, legalábbis az e napon vagy ezt követően regisztrált domain nevek vonatkozásában. A korábbi „vitarendező fórum”, az ún. Eseti Választottbíróság felett a Legfelsőbb Bíróság 2004-ben tört pálcát, amikor egy felülvizsgálati ügyben azt állapította meg, hogy azzal, hogy a nyilvántartó az akkor hatályos DRSZ-ben az „esetinek nevezett, de valójában állandó választottbíróságként működő választottbíróság kizárólagos hatáskörét kötötte ki, a domain regisztrációt kérőket a törvény által felállított állami bírósághoz való fordulás alkotmányos jogának gyakorlásában akadályozta meg.” A valódi alternatív vitarendezés bármely .hu alá regisztrált domain név vonatkozásában 2007. március 1-jét követően vált teljesen körűen elérhetővé.

A nemzetközi mintákon alapuló .hu alternatív vitarendezés olyan speciális eljárás, amelynek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az alternatív vitarendezés nem a bírósági igényérvényesítés kiváltására szolgál, hanem bizonyos feltételek fennállta esetén nyújt lehetőséget a domain név megszerzésére. E feltételek részben a kérelmezett tudatállapotával, azaz jó- vagy rosszhiszeműségével kapcsolatosak. Ezzel szemben a bírósági jogérvényesítés során legtöbbször védjegybitorlás, vagy névviselési jog megsértése merül fel, amelyek szankciói objektív jellegűek, azaz függetlenek a kérelmező tudatállapotától.

Ahhoz, hogy egy domain név a használójától alternatív vitarendezés útján elvehető legyen, az igényérvényesítőnek (a kérelmezőnek) az alábbi feltételek fennállását kell tudnia igazolnia, illetve bizonyítania: (1) van-e olyan hatályos magyar vagy európai uniós jogszabály, amely a kérelmező javára jogot biztosít egy olyan név használatára, amely azonos a domain névvel vagy megtévesztően hasonlít arra? Ha van ilyen jog, akkor a kérelmezőnek az alábbi két feltétel egyikét kell tudni igazolnia: (2.1) a domain név használója (a kérelmezett) a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne; vagy (2.2) a kérelmezett a nevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.

Tekintettel arra, hogy az alternatív vitarendezési eljárás nem bírósági eljárás, biztosítani kell az ilyen eljárásban hozott döntés elleni „jogorvoslat” lehetőségét (ahogyan arra a Legfelsőbb Bíróság is rámutatott 2004-ben). Ennek az elvárásnak a DRSZ úgy tett és tesz eleget, hogy a nyilvántartó az alternatív vitarendező fórum döntését csak 30 napos türelmi időt követően hajtja végre. Ez természetesen csak a kérelemnek helyt adó, a domain név használójára hátrányos –átruházást vagy törlést előíró – döntés esetében alkalmazható (a kérelmet elutasító döntés esetén nincs mit végrehajtani, a domain név korábbi használójánál marad). Ha a domain név használója, azaz a kérelmezett a 30 napos türelmi idő alatt igazolja, hogy az alternatív vitarendezési döntés közlését követően a kérelmezővel szemben jogainak megóvása végett keresetet terjesztett elő, a döntés végrehajtását a nyilvántartó felfüggeszti a peres eljárás végéig, azaz a domain név marad a korábbi használónál és erről várhatóan majd a bíróság fog majd dönteni ítéletében.

Ez a megoldás – az alternatív vitarendezés sajátosságai miatt – a gyakorlatban számos kérdést vet fel. Így például, hogy milyen kereseti kérelmet, milyen jogcímen és kivel szemben kell előterjesztenie a domain név használójának (a kérelmezőnek), ha a számára hátrányos alternatív vitarendezési döntéssel szemben bírósághoz kíván fordulni. Az alternatív vitarendezési döntés végrehajtásával kapcsolatban is merültek fel értelmezési kérdések.

A kereseti kérelem tartalma, jogcíme és a perbe vontak köre

Egy korábbi bejegyzésemben már írtam arról, hogy a bírói gyakorlat mára viszonylag egységes álláspontot alakított ki az első kérdés vonatkozásában, azaz, hogy milyen kereseti kérelmet, milyen jogcímen és kivel szemben kell előterjesztenie a domain név használójának (a kérelmezőnek), ha az alternatív vitarendezési eljárást követően bíróság elé kívánja vinni az ügyét. A Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla ingatlanbank.hu domain név tárgyában meghozott döntései is azt támasztják alá, hogy ilyen esetben marasztalásra irányuló keresetet kell előterjeszteni, kérve a bíróságot arra, hogy kötelezze az alternatív vitarendezési eljárás nyertesét és a nyilvántartót annak tűrésére, hogy domain név részére regisztrálásra került, valamint hogy a domain nevet továbbra is ő használja.

A 2010. május 1-jén hatályba lépett DRSZ a fenti bírói gyakorlatot részben átülteti a szabályzatba. A módosított 10.1.8 pont szerint domain név használójának a domain név általa történő további használata, illetve ennek tűrése végett kell keresetet előterjesztenie a kérelmezővel szemben. Ez a szövegezés csak azt tartalmazza, hogy a kereseti kérelmet az alternatív vitarendező eljárás kérelmezője ellen kell előterjeszteni, miközben a fenti idézett, ingatlanbank.hu domain név tárgyában meghozott másodfokú ítélet arra is utalt, hogy ilyen tartalmú kereseti kérelem esetén további személyek perben állása is felmerülhet, olyanoké, akik a magyar névtér alatti szerződéses kapcsolatrendszerben a domain név használatához szükséges technikai feltételeket biztosítják. A táblabíróság itt kimondatlanul, de minden bizonnyal a nyilvántartóra utalt. Tekintettel azonban arra, hogy a DRSZ tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy a nyilvántartó a domain név választásával vagy használatával kapcsolatos jogerős bírósági döntéseket perben állása nélkül is végrehajtja, nem tűnik feltétlenül szükségesnek a nyilvántartó ilyen perekben alperesként való perlése. E kérdésben egyértelmű választ várhatóan csak a jövőbeni bírói gyakorlat fog adni.

Az alternatív vitarendezési döntés végrehajtása

Az első pillantásra egyértelműnek tűnő szabály, miszerint a nyilvántartó felfüggeszti az alternatív vitarendezési döntés végrehajtását, ha a domain név használója, azaz a kérelmezett a döntés kézhez vételét követő 30 napos türelmi idő alatt igazolja, hogy bírósági eljárást kezdeményezett, szintén több kérdést vetett fel a gyakorlatban. Bár a DRSZ nem mondja ki, egyértelmű, hogy a 30 napos türelmi idő lejárta nem jogvesztő határidő, „csupán” azzal a következménnyel jár, hogy a domain név felett a kérelmező szerzi meg a használati jogot, azaz az irányítást. A korábbi használó ezt követően is bármikor indíthat keresetet a domain név iránt. Az ingatlanbank.hu domain névvel kapcsolatos bírósági ítéletek is megállapítják, a bíróságok nem az alternatív vitarendezésben hozott döntést bírálják felül és nem a DRSZ rendelkezései alapján járnak el, hanem a jogvitát ezektől függetlenül, a hatályos jogszabályok alapján bírálják el. Keresetindításra tehát 30 napot követően is van mód, a különbség, hogy a kérelmezett (a leendő felperes) ekkor már birtokon kívül van.

Egy jelenleg is folyamatban lévő perben egy másik, mélyebben gyökerező probléma is felszínre került. A konkrét ügyben a domain név használója a 30 napos türelmi időn belül peres eljárást kezdeményezett a számára kedvezőtlen döntés ellen és ezt igazolta is a nyilvántartó felé, amely a döntés végrehajtását felfüggesztette. A bíróság azonban a keresetlevelét formai hiba miatt idézés kibocsátása nélkül elutasította. A polgári perrendtartás szabályai szerint ilyen esetekben a felperes az elutasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a keresetlevelet újra benyújthatja, ekkor pedig – legalábbis a perjogi szempontból – a keresetlevél benyújtásának jogi hatályai fennmaradnak. A felperes, azaz a domain név használója ezzel a lehetőséggel élve újra be is nyújtotta a keresetét. A keresetlevelet elutasító végzés időközben jogerőre emelkedett, amelyet az alperes, azaz az alternatív vitarendezés kérelmezője megküldött a nyilvántartónak. A felperes azonban nem tájékoztatta a nyilvántartót arról, hogy a keresetlevelet újra beadta, így a nyilvántartó a döntést a rendelkezésre álló információk alapján – azaz a pert megszüntető jogerős végzés ismeretében – végrehajtotta. A domain név korábbi használója a folyamatban lévő perben, amelyben a nyilvántartó egyébként alperesként volt jelen, azzal érvelt, hogy a nyilvántartó nem volt jogosult a döntés végrehajtására, hiszen keresetlevelét a polgári perrendtartás szabályai szerint újra benyújtotta. A nyilvántartó szerint ugyanakkor a polgári perrendtartás szabályai nem vonatkoznak az alternatív vitarendezési döntés végrehajtására, következésképpen jogszerűen hajtotta végre a döntést és ruházta át a domain név használati jogát.

A 2010. május 1-jén hatályba lépett DRSZ meg kívánja előzni az esetleges jövőbeni, fentiekhez hasonló eseteket. A DRSZ 10.1.8 pontja kiegészül azzal, hogy az alternatív vitarendezési döntés végrehajtására akkor is sor kerül, ha a nyilvántartót olyan bírósági határozatról értesítik, amely a peres eljárást jogerősen lezárja és érdemben nem ellentétes az alternatív vitarendezés keretében hozott döntéssel. E szabály rendezi azt az esetet is, hogy ha a peres eljárás végén a bíróság a keresetet bármilyen okból jogerősen elutasítja vagy a pert megszünteti, akkor a nyilvántartó az alternatív vitarendezési döntést végrehajtja, azaz a domain nevet visszavonja vagy átruházza az igénylőre. A korábbi szabályozásból ez a rendelkezés kimaradt, ennek hiánya pedig elvileg vezethetett volna oda is, hogy egy, az előbb említett jellegű döntés esetén az alternatív vitarendezési döntés felfüggesztéséből nem lett volna kiút, legalábbis elvi szinten.

A korábban hatályos szöveg némileg értelemzavaró volt annyiban, hogy bár egyfelől leszögezte, hogy a keresetindítás tényét a domain név használójának kell igazolnia a nyilvántartó felé (azaz a keresetlevél bíróságra való beadása önmagában nem elég ahhoz, hogy a döntés ne kerüljön végrehajtásra), másfelől azonban a DRSZ a döntés végrehajtása vonatkozásában már csak pusztán a keresetindítás elmulasztását jelölte meg. Ezt az ellentmondást az új DRSZ szövege sem oldja fel teljesen mértékben, ugyanis nem teszi egyértelművé, hogy a keresetindítás önmagában nem elég a döntés végrehajtásának felfüggesztésére, hanem ezt igazolni is kell a nyilvántartó felé. A DRSZ kiegészített 10.1.8 pontjának vonatkozó része szerint „[a] keresetindítás elmulasztása vagy a keresetindítás igazolásának elmulasztása esetén […] az Alternatív Vitarendező Fórum döntését a Regisztrátor és a Nyilvántartó végrehajtja”.

A DRSZ 10.1.8 pontja azzal is kiegészült, hogy a döntés végrehajtásának felfüggesztésére természetesen nem csak a domain nevet visszavonó döntés esetén, de a kérelmező részére történő átruházást elrendelő döntés esetén is helye van. Tudomásom szerint a DRSZ ezen korábbi hiányosságát a gyakorlat orvosolta, és ebből kifolyólag eddig sem ért senkit hátrány.

A 2009. január 1. és 2010. április 30. között hatályban volt (korábbi) DRSZ az alábbi linken érhető el: http://www.domain.hu/domain/arch/rsz-20090101.html

A 2010. május 1-jétől hatályos DRSZ a következő linken férhető hozzá: http://www.domain.hu/domain/szabalyzat/szabalyzat.pdf